„Az 1960-as évekig a kórházak többségében az orvostechnológiai fejlődésben való kizárólagos hit és az úgynevezett „agresszív gyógyítási modell” uralkodott…„ Ekkor azonban fejlődésnek indult a tanatológia, a halál tudománya, amely olyan tabukérdéseket kezdett feszegetni, mint a halál a haldoklás, a gyász és a fájdalom. Elisabeth Kübler-Ross svájci pszichiáter és munkatársai haldoklókkal folytatott beszélgetései nyomán megismerhette a világ, hogyan gondolkodik sorsáról a haldokló beteg és milyen stádiumokon megy keresztül, a míg eljut a végső megbékélésig a halál előtt. Létrehozták a haldoklók házait, ahol őszintén beszélnek a halálról és elfogadják azt mint az értelmes lét értelmes befejezését, és a haldoklóknak emberhez méltó életet és halált igyekeznek biztosítani...
Kübler-Ross a londoni St. Christopher's Hospice-t tekintette mintának, amely 1967-ben nyílt meg Dr. Saunders vezetésével...
„A modernkori hospice legjelentősebb személyisége Cicely Saunders ápolónőként dolgozott súlyos állapotú betegekkel, és azzal a céllal szerzett orvosi diplomát, hogy megoldást találjon a kínzó fájdalomra és a szenvedésre... Saunderst kezdettől fogva az foglalkoztatta, hogyan lehetne a haldokló, daganatos betegek totális – szomatikus, pszichés, szociális, spirituális – fájdalmát enyhíteni... mindehhez természetesen elmélyült beszélgetésekre volt szükség a beteggel...
A St. Christopher's Hospice munkatársai a hospice gondozást elsősorban előrehaladott állapotú daganatos betegek számára tervezték meg a gondozás tudományos modellje, a Tender Living Care (a haldoklók szerető, szelíd, szelid ellátása alapján, a beteg és a családtagjai bevonásával). A hospice-ok a későbbiekben mindenütt az itt kialakított filozófiát és alapelveket követték tevékenységük szellemében és gyakorlatában.
A 70-es évekre a hospice mozgalommá vált. Kialakult a betegek otthoni gondozásának modellje, illetve az átmenetei szervezeti formák: nappali szanatórium, ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport (mobil team), és a gyászolókat támogató csoportok majd fokozatosan létrejöttek a nemzeti hospice programok. Napjainkban a világ 100 országában több mint 8000 hospice működik.